Ne ámítsuk magunkat - pont úgy főzök és sütök, ahogyan élek. Olykor ez kimerül annyiban, hogy fellapozok egy könyvet, megnézek egy receptet, és elkészítem, olykor meg végigdumálom, akár magamban is az egész procedúrát. Őszintén remélem, ez nem valami rossznak az előjele.

Miután megérkeztünk, sőt, már a hazautazás előtt egy héttel az itthoni ízekről beszélgettünk. Akik engem ismernek, tudják, ha nem vagyok éhes, akkor nagy a baj. Nos, a hazaérkezésünk után nem voltam kifejezetten éhes. Aztán a rosszullét elmúlt, és felváltotta az érzés, hogy muszáj sütnöm valamit.

Így történt, hogy fellapoztam Tom Kerridge egyik könyvét, és véletlenül itt nyílt ki: Csokoládé torták, narancsos mascarponéval. Ez volt az első sütemény, amit Ázsia után itthon sütöttem. 

Íme a hozzávalók:

- 190g étcsokoládé 

- 125g vaj

- 4 tojás

- 190g kristálycukor

- 1 narancs reszelt héja

A sütőt előmelegítettem 120 fokra. A csokoládét és a vajat vízgőz felett felolvasztottam, közben a cukrot és a tojásokat habbá vertem, majd hozzákevertem a felolvasztott vajat és csokoládét. Legutolsó lépésként adtam hozzá egy narancs reszelt héját. Hőálló formákba töltöttem, körülbelül 8 formára lesz elég, majd 45-50 percig sütöttem őket, egészen pontosan 47 percig. Kanalazható lesz a végeredmény.

Miközben kicsit hűlnek 75g mascarponét kikeverek 75g tejszínnel (az eredeti receptben double cream-mel), 25g kristálycukorral (én ezt elhagytam), 1/2 narancs reszelt héjával, és tetszés szerint kardamommal - hat darabot egy felforrosított serpenyőben kicsit megfuttatunk, majd kiszedjük a magjaikat és összetörjük, így keverjük hozzá a mascarponéhoz és - jelen esetben - a tejszínhez.

Soha nem értettem a recepteknél miért írják úgy, hogy "kikeverünk.." "lereszelünk"... ehhez képest automatikusan így írtam én is.

Az eredmény: plusz pár kg, mert éjjel megettem még kettőt, boldogság, és siker, mert a célszemélynek ízlett.