Az elmult par nap osszefoglaloja ismet a Phuket - Bangkok buszuton irodik, csak ezuttal visszafele haladunk, a busz felso szintjen ulunk, pont az ablakkal szemben, kaptunk ket ajandek vizet, es bananos muffint. Mivel mar rongyosra hallgattam a Kornel mobiljan levo dalokat, az enyem tovabbra sem mukodik, es mindkettonk megnyert ket Monopoly csatat, a mellettem ulo pedig befejezte az imadkozast, kicsit minden elcsendesedett, en pedig megirom, amivel elmaradtunk.

Szoval, ami kimaradt:  Boldog Karacsonyt! A Szentestet Alan es Walter vendeghazanak otodik emeleten toltottuk, erkellyel, kilatassal, a Reszkessetek Betorok elso reszevel, utana pedig egy szuper Tom Yum levessel. Alan es Walter egy olasz szarmazasu paros, akik megalapitottak itt egy hotelt, a Keresztapa nevu etteremmel, es annak idezeteivel a falakon. Mivel egyikunkben sem hagyott mely nyomot Marlon Brando (es nagyjabol a film felenel jottunk ra, hogy Al Pacino ebben a moziban meg nem oreg, es vegig ott volt a szemunk elott), ezert nem irhatom, hogy ez rajongokent mennyire megerintett, viszont otletes es bator megoldas Thaifoldon spaghettit kinalni. Egyebkent imadtuk a hotelt, oriasi szobank volt, tiszta, szep kilatas, az internet is mukodott, szoval, azt se bantuk, hogy delutanonkent, szo szerint fel kellett masznunk az otodikre. A masodik napon elhataroztuk, hogy robogot berlunk es elmegyunk a sziget kulonbozo strandjaira. Tulajdonkeppen nokent csak annyival tudtam hozzajarulni a jarmu kivalasztasahoz, hogy ha lehet fekete vagy kek legyen, igy is lett, utobbit kaptuk, amin bar kevesbe fogott a fek, a szine miatt semmi kifogasolhatot nem talaltam. Sisakokat fel, es indulunk, - az enyem zold, panda matricas, Kornele Lucky feliratu, gondoltuk, ebbol gond nem lehet. Utban a Banana Beach fele azonban a kis jargany lassulni kezdett, mar nem vette olyan konnyen az akadalyokat, de meg eppen eljutottunk egy szallodaig, ahol aztan egy szimpatikus ferfi motorra pattant, hogy hozzon nekunk gazolajat, mert azt bizony az uriember, akitol kikolcsonoztuk elfelejtette mondani, hogy a motor nem jelzi, ha kifogyoban a tank, illetve o sem tankolta tele. Tankolas = az ut szelen whiskeys, illetve likoros uvegekbe toltik a ketfele szinu uzemanyagot, amit egy tolcser segitsegevel beleontenek a motorokba. Azt mar benzinkutnak tekinthetjuk, ha egy rozsdas hordobol kilogo slag segitsegevel tolthetjuk fel a jarganyt. Egy uveg atlagosan 35 - 40 THB- ba kerul, az uriember faradozasaiert egy 100-ast kert, de abban a helyzetben nem volt lehetoseg alkudozni. A kicsi kek motor uj erore kapott, es szaguldottunk tovabb, de 50 km/h - s sebessegnel Kornel sisakja folyton hatracsuszott, tehat en folyamatosan toltam vissza, a vegen ugy dontottem, mindenkinek jobb lesz, ha szimplan tartom, tehat az egyik kezemmel a sajatomat, a masikkal az ovet fogtam. Mikor odaertunk a kevesbe frekventalt helyen levo strandra, azon ritka helyzetek egyike allt elo, hogy meg se tudtam szolalni (de csak, szinte), mert akkora hullamok voltak, amiket meg egyikunk sem latott soha eleteben. En olyan szepen el is csodalkoztam, hogy az egyik egeszen a partig kidobott, hozzateszem, ez nem az a szituacio volt, mint amikor egy hableany kerul a partra, a kecsessegemet leginkabb egy faronkhoz lehetett hasonlitani, a bal labamon most is viselem a fenekre erkezes nyomait. A strandolas utan ugy dontottunk, hazafele vesszuk az iranyt, erdon es dombokon at, megtankoltunk egy hordobol, majd szaguldottunk a lejtokon fel es le. Kornel olyan ugyesen vezette a motort a jobb kormanyos forgalomban, mintha mindig ezt csinalta volna, en meg rettentoen elveztem a koordinator szerepet, ami mondjuk nem ment mindig siman, dehat mit tegyek, ha annyi minden tortenik egyszerre?! Mikor visszaertunk Patong Beachre, ugy neztunk ki, mint akik vagy 5 eve biztosan uton vannak, mert mindketten alaposan leegtunk, es en se ugy szalltam le a motorrol, mint egy kikopott Old Lady, hanem orultem, hogy egyaltalan le tudok, illetve dobbentem vettem eszre, hogy a papucsom gyakorlatilag raegett a labamra. Kornel arca, keze, kezfeje rakvoros volt, le is parkoltunk a hotel elott, es utolso eronket osszeszedve felmasztunk az otodikre, pihenni, hogy este visszamenjunk a varosba. Az esti programok koze tartozott a piac, ahol elkepesztoen finom dolgokat lehetett kapni, levesektol kezdve, edessegeken at teszta, rizs, curry, kukorica, jeges uditok, zoldseg, gyumolcs, halak, a tenger gyumolcsei, sult husok, voltak megtalalhatok, azoknak, akik nem a szomszed plaza ettermeit es a "nemzetkozi konyhat", leforditva, pizza, tesztak, steak, hanem a helyi kulonlegessegeket reszesitettek elonyben. Ez mindennapos kis ritualeva notte ki magat nalunk, a "megyunk ma a piacra?" kerdes nem hangzott el kerdeskent soha, amiota felfedeztuk, este 6 - 7 ora utan mindig ott voltunk, mert ez a resze, csak este nyit ki, a fedett piac pedig nem sokkal utana zar be, aminek a felso szintjen szinten lehet enni, de kozel sem ilyen finomakat. A varos maga egyebkent igazi turista paradicsom, a partja gyonyoru, homokos, estenkent pedig pezseg az elet a belvarosban. Hangos zene, fenyek, tancosok, box, es minden egyeb thai kulonlegesseg annak, aki erre vagyik.

Az emlitett olasz guest house-ban ket ejszakat toltottunk, a harmadik napon atkoltoztunk egy masik hotelba, ahol egy rendkivul szimpatikus fiatalember fogadott minket, majd felajanlotta, nyugodtan hagyjuk a taskainkat a szobaban, amit majd elokeszitenek nekunk az elottunk ott lakok utan. Korulnezve a szobaban rajottunk, nyugodtan tehetunk egy nagy kort a varosban, mert nem egy fel oras munka vart szegeny takaritonore. Meg az atkoltozes elott visszavittuk a robogot, mikor jeleztem a fiunak, hogy a fek nem fog tulsagosan, ram mosolygott es azt mondta, oke, tehat gondolom meg aznap megcsinalt egy tobb fordulos fek tesztet es nem tolta be azonnal a jarmuvet az ujra kiberelhetok koze.  A nap hatralevo reszeben strandoltunk, este hatkor rank sotetedett, ami egyet jelentett azzal, hogy gyors zuhany, es indulas a piacra. Ekkor kostoltuk meg eloszor a "torzs" Tom Yumos helyunkon a levest, ahova ezutan visszajartunk estenkent. A nagy piacozas kozben mindig megittunk egy jeges narancslevet, ami nalunk mar jegkasa lenne, itt viszont csak "cold orange juice". Szoval, a Karacsony iden rovidnadragban, papucsban telt,  finomakat ettunk, hatalmasakat setaltunk, elveztuk a hullamokat, amikbol szerencsere a mi partunkra is jutott boven. A magam reszerol, hogy angolul, thai felirattal megneztuk Szenteste Kevin kalandjait, eleg nagy plusz a karacsonyi hangulathoz, es oszinten megdobbentem, hogy ennyi ev tavlatabol is a fejemben van a kisse bugyuta szovegkonyv es ugyanolyan jokat nevetunk ezeken a kicsit bena poenokon, kiszamithato jeleneteken, mint gyerekkent. Kozben vegtelenul szerencsesnek is erzem magunkat, mert annyi minden tortent velunk eddig is, hogy ez mar boven feler tobb karacsonyi ajandekkal is.