Hol is hagytuk abba? Nos, a Bangkokba valo visszateres utan komoly dilemmaba estunk, mert azt a kirandulast hosszabbra terveztuk, ket napnal mindenkepp. Nem ostorozom tovabb se magamat (magunkat vegkepp), se a piszkos, szemetes Pattayat, igy most nem kezdek bele a "de ilyen mocskos partot meg sose lattunk" kezdetu mesebe, aminek jo vege sose lesz, igy inkabb lezarom ezt a sztorit es a dilemmankat vazolom fel. Maradjunk Bangkokban? Menjunk vissza delre, Phuketre? Vagy (es itt jott az isteni szikra) foglaljunk ket jegyet Saigonba es terjunk vissza a pho leves hazajaba, Vietnamba? Ez itt Azsia... nem ugy mennek a dolgok, ahogyan az ember elkepzeli. A repulojegy foglalasnak haromszor futottunk neki, a bangkoki szallasunkat nem tudtuk meghosszabbitani, igy az utolso nap koltozkodnunk kellett, meg egy ejszakara, a repteri taxis le akart gombolni rolunk 600 THB-t a fuvarert, a repulo kesve indult... folytathatnam, de ne szaladjunk ennyire elore.

1. Visszaterunk Vietnamba: ezuttal az Air Asia legitarsasagot valasztottunk, akiknek a weboldala, tabletrol nem kezelheto gordulekenyen es egyszeruen, igy egyfajta turelem jatek, mig eljutsz odaig, hogy a nem tul olcso jegyek arat levonjak a szamladrol.

2. Miutan visszaertunk a hajokirandulasrol, ami tulajdonkeppen azt jelentette, hogy igenybe vettuk a vizi kozlekedest, es elmentunk megnezni a Wat Pho - t, ami kotelezo latvanyossag, az oriasi Buddhaval (a labat epp restauraltak), templomaival, epp egy japan uzletember temetesenek nyomait igyekeztek osszetakaritani, a viragokat, koszorurol leesett szirmokat, szalagokat... a szallodai szobank foglalasanak meghosszabbitasarol szott almaink hamar szertefoszlottak, mert a booking.com-on mar csak 1400 THB-ert kinaltak egy ejszakara szobat, igy taskaba be, par utcaval lejjebb ujra a MyBed nevu hotelben talaltuk magunkat, ahol mar jol ismernek minket, mi vagyunk a "meleg vizes kettes" a vizes nyolcas helyett. Masfel, ket orat toltottunk egy babzsakfotelbe sullyedve, mig kesz lett a szobank, amiben - voila - volt ablak, melegviz, igy tokeletesen elegedetten toltottuk a fel napot tevezessel, faradtsagra hivatkozva. Este elmentunk a Thailand Tourism Festivalra, a Lumphini Parkba, majd vacsoraztunk egy kozeli etteremben. Masnap reggel koran rendeltunk egy taxit, a sofor beprobalkozott a 600 THB-s fuvarral, de rutinos rokakent mondtuk, a recepcios 400-at mondott nekunk es nem tobbet. Kicsit feszult baratunkkal nagyjabol egy ora alatt kijutottunk a repterre, mikozben felvaltva ropogtatta az ujjait es a nyakat, tehat nem mondanam, hogy feszultsegmentes, jokedvu utazasaink kozott fogjuk szamontartani az utolso bangkoki taxizasunkat. A repteren aztan jott a Monopoly csata, egy brownie izu fagyival kiserve, a gep kesett, az utasok tolakodtak, a dolgozok kiakadtak, mikor feljutottunk a cabin crew kapkodva lezarta a csomagtartokat, gyors biztonsagi bemutato, aztan jott a felszallas, parfumos kocsi, uditok, szendvicsek, mersekelt sikert aratva az utasok koreben. Haromnegyed ora kesessel befutottunk egy meglehetosen razos leszallast kovetoen Saigonba. Kifizettunk 10 dollart egy kedves, mosolygos taxi kozvetitonek, aki bezsufolt minket egy mikrobuszba, mondvan... minden utas egy helyre megy. A saigoni forgalom persze bedugult, jott a jol ismert duda koncert, a motoron alvo gyerekek, ulo kutyak, telefonalo, sms-t irok latvanya, Ho Chi Minh oriasplakatok, a vietnami kalapok, es minden, amit nem lattunk lassan egy honapja. Nem tudok nem mosolyogni ezen a kozlekedesi stiluson, ha lehet igy nevezni. A sofor, miutan kiszalltunk egy diszkret "tip, tip?" kerdessel bucsuzott, de rossz napot valasztott, mert semmit nem kapott. A hotelunk az 1. keruletben, ahogy mi hivjuk "a tuti" kozepen talalhato, a hotelben lako szemelyzettel, ablak nelkul (na itt nem banjuk), par sarokra mindentol, ami nekunk kell. Jo erzes volt ujra visszaterni.

Meg penteken, a megerkezesunk napjan felkerestuk a The Sinh Touristot, hogy jegyeket foglaljunk masnapra, egy egy napos Mekong Delta turara. Siker. Szombat reggel indulunk.