... ha par orara is. Ma reggel 7:45 korul megvolt a huei checkout, a busz elegansan kesett negyed orat, de mar annak is orultunk, hogy nem ment el fel oraval a menetrendszerinti indulas elott. Szoval, 8:15-kor az egyik recepcion dolgozo holgy a szakado esoben kikisert, majd feltett bennunket a buszra, de meg felszallas elott "atadta az utravalot": "Ha kicsi a busz at kell szallni, ha nagy meretu, akkor Hoi An-ig megy egyenesen". Magamban ismetelgetve a tegnapi mantrat, ez igazan nem okozhat gondot. Szerencsere nagy(nak mondhato) busz erkezett, igy egyenesen repitett bennunket a tolunk 4 orara levo varoskaba. 

Hoi An egy kikotovaros, kereskedo es kinai kozossegi hazairol hires, illetve a folyoparti utcairol. Ezt irjak az utikonyvek. Na meg azt, hogy a XIX. szazadban elveszitette jelentoseget, a folyo eliszapodasa miatt, igy a kereskedelem atiranyult a mai Da Nangba (amit szerintem egy korabbi bejegyzesben helytelenul irtam le, mert kulon kell irni). 1999 ota a vilagorokseg reszet kepezi. De vajon azt hanyan tudjak, hogy maga Anthony Bourdain a legjobb Bahn Minak minositette a Bahn Mi Phuong altal kinaltat, amire a helyiek olyannyira buszkek, hogy egy Youtube videobol kiragadott fotoval illusztraljak, hogy a mester itt jart, pontosabban nyomtak egy Pause gombot a video lejatszasa kozben, majd a megallitott kepet ranyomtattak a menure a jellel egyutt es a tablara is. En a kolbaszosat, Kornel pedig ebedre a BBQ es a serteshusos toltelekut (allitasa szerint a disznosajthoz nagyon hasonlo dolog is megtalalhato volt benne), majd vacsora gyanant egy marhahusos, sult tojasos kombinaciot probalt ki. Azt hiszem, holnap is ott kezdunk. Vagy a piacon. De vegulis az etterem pont utbaesik, tulajdonkeppen minden utbaesik.

Vissza a buszhoz: 4 ora tomeny dudaszo, es a buszon talalhato elkepesztoen hangos tevemusor (a helyi tehetsegkutato, vagy szinjatszo szakkor szivszaggato eloadasa, a regi, dicso Kifuto cimu musor diszletei kozott) kisereteben sikerult masfel orat aludnunk, majd egy hosszu Monopoly csata utan megerkeztunk a buszpalyaudvarra, ami allapotat tekintve kicsit a tihanyi Belso - tora emlekeztetett, novenyzet nelkul. Ez nem zavarta a sofort, sem a jegyszedot sem, villamgyorsan elkezdtek ledobalni a taskakat a vizes foldre, egyikuk egy feher papucsban, a masikuk talan mezitlab. Mi valamikor mocsarjarasnak hivtuk, a gyerekzsurokon gyakori jatekot, aminek a lenyege hogy csak a lerakott papirlapokra lephetsz, ezesetben a papirlapok raklapok voltak, de nekunk nem kellett hasznalnunk. 

Megerkeztunk a szallasra, ezuttal egy ugynevezett homestay-t valasztottunk, napi 14 dollarert, amihez wifi es kabelteve is tartozik (a tegnapi Hannibal, majd a hajnali Whoopy Goldberg fele Telapu utan azt hittem keves meglepetes er, de jelenleg a Dred Birot nezzuk, oriasi kedvencunket, ha holnap leadjak a Pusztitot, en is meggyujtok egy fustolot). Tobben lakunk itt, de mindenkinek kulon szobaja es furdoszobaja van. A varoskozpont egyaltalan nincs messze gyalog, es gyonyoru, meg esoben is. Delutan par orara a Nap is elobujt, igy panaszra nincs okunk. Az elso utunk termeszetesen a Bahn Mi arushoz vezetett, aztan pedig a belvarosba. Harom foutcabol all a varos, a Tran Phu a legregebbi, a Nguyen Thai Hoc utat 1841-ben, a Bach Dangot 1886-ban nyitottak meg. A Tran Phu menten talaljuk a kinai kereskedohazakat, amelyek mindegyike a XVII -XVIII. szazadban epult, viszont abban a varosreszben allnak, ahol a japanok telepedtek meg, majd a kozosseg ki is halt miutan a sogun 1635-ben rendeletben tiltotta meg a tengerentuli hajozast. Az itt allo epuletekre egyarant jellemzoek a kinai, japan, vietnami epiteszet elemei, ez teszi oket igazan erdekesse.

A varosban nagy nepszerusegnek orvendenek a szabok, akik alacsonyabb arakon dolgoznak, mint a fovarosban. Rengeteg uzletet lattunk, ruhakat, cipoket, taskakat keszitenek, csodaszep darabok. Egy taska arat megkerdeztem, 50 dollart mondott ra az uriember, de biztos vagyok benne, hogy alkukepesek. Ezenkivul szamos muzeum (Keramiamuzeum, Sa Huynh-kultura Muzeuma, kozossegi hazak, templomok) talalhatok a fo utcakon, a Japan Hid pedig a Tra Phu ut vegen talalhato, mellette egy szinten XVII. szazadi taoista templom all. A deszkaval boritott hid egyik vegen ket majom, a masikon ket kutya szobra all, az elso eveben elkezdtek, a masodikeban befejeztek az epitkezest. A telepulestol 45 km-re talalhato My Son, mely a kambodzsai Angkor Vathoz hasonlo, az okorbol szarmazo templom egyuttes. 

Hoi Anban ezenkivul lehetoseg van ellatogatni kulonbozo fozoiskolakba, ahol eloszor elvisznek a helyi piacra, ott osszegyujtitek a fogasok hozzavaloit, majd kozosen elkeszititek oket. A piac onmagaban egy csoda, az eddigi legszebb amit lattunk, holnap koran reggel mindenkepp visszamegyunk. Na persze, nem is Azsiaban lennenk, ha nem latnak furcsa dolgokat, ilyen peldaul az, hogy a nyers hust, belsosegeket, hutes nelkul, egy papirdoboz szetszedett oldalain taroljak. Csodalatos zoldsegeket, gyumolcsoket is lehet vasarolni. Este kiprobaltunk egy helyi edesseget, sult banan tortat, kis cukorral es szezammaggal. Nem nevezheto edesnek, viszont csereben bo olajjal sutik, es rettentoen finom. Holnap a helyi donut lesz teriteken, legalabbis nekem. 

Ma megismerkedtunk a bankban egy eredetileg portugal szarmazasu, de Ausztraliaban elo fiuval, aki Thaifoldrol jott es Chiang Maiban egy napot toltott bebi elefantokkal. Azt igerte, elkuldi a hely pontos nevet es cimet. Nem volt tul vidam az apropo, a bankautomata elnyelte a kartyajat, de szerencsere visszakapta. Aztan, meg a sult banan elott bunbe estunk egy mandulas csokolade es citrom tarte-tal, mikor a mellettunk levo chilei asztaltarsasag egyik tagja megkerdezte, rendeljen e ilyeneket, finomak e. Edesseg kerdesben remek tanacsado vagyok.

Azt meg kell jegyezni, a varos eleg turista orientalt, valoban, rengeteg kulfoldi tolti itt az idot velunk egyutt, persze, most is az erdekel leginkabb, hogy elnek a helyi emberek. Ugy latjuk a nagyobb bulik a videojatek, billiard termekben, es a konditeremben vannak, aminek cimkejen egy valoszinuleg nem azsiai testepito bronzbarna teste lathato, egy helyes, azsiai fiu arcaval. Nemi felrevezetes, de aki ezen nem tud nevetni, az meg fog lepodni meg nehany abszurdnak tuno szituacion. Na persze, van itt minden mas, ami egy remekul felszerelt kis varosban megtalalhato: robogoberles, fodrasz, manikur, szemoldok szedes (ma kaptam egy ajanlatot egy holgytol, hogy szivesen megcsinalja nekem a piac mellett, hazaerve ellenoriztem, annyire nem tragikus a helyzet, hogy SOS segitsegre legyen szukseg), mini bolt, kiejthetetlen nevu es fura izu edessegekkel, esokabat minden szinben, meretben, tuk tuk, Louis Vuitton pult alol, az asvanyvizes kartonok kozott, jatekok, a jardan ficankolo halak, smoothiek, kave rengeteg jeggel, a tobbfunkcios vietnami kalapok (fejfedo, taska, kosar), gyonyoru ruhak, taskak, cipok, festmenyek, porcelan (Porcelan Muzeum), a turistak "biztonsagi jatekos" retegere kiepitett pizzeria es indiai etel halozatok, es piac ejjel nappal.

Holnap a piacon kezdunk, aztan gondolom az elsok leszunk a Bahm Mi arusnal, a tobbi pedig kiderul, de biztosan nem fogunk unatkozni, es ha kicsivel jobb lesz az internet sebessege, akar meg kepeket is fel tudunk tolteni, mert ma is keszitettunk vagy 100 darabot. Nehanyon mi is rajta vagyunk.